Magyarországon 380 ezren tanulnak a felsőoktatásban, költségtérítést a diákok töMbb mint fele fizet. A tandíj intézményenként félévente 90 és 600 ezer forint között változik. A Budapesti Műszaki Főiskola rektorhelyettese szerint a cégek a gazdasági válság miatt elsőként a levelező vagy esti képzésre járó munkavállalók tandíján spórolnak majd.
A HÖOK elnöke szerint, a felsőoktatási intézmények bevétele is csökkenhet, ha túl kevesen jelentkeznek a költségtérítéses képzésekre vagy túl sokan abbahagyják tanulmányaikat.
Egy felmérés szerint a felsőoktatásban tanulók 41 százaléka úgy látja, diákhitel nélkül nem tudná megszerezni a diplomát. A kölcsön kamata januártól tizenegy százalékra nőtt. A részletek nem emelkedtek, de a törlesztés futamideje meghosszabbodott.
A HÖOK könnyítene a diákhitel törlesztésén. Javaslatuk szerint két éven keresztül csak a minimálbér 4 százalékát vagyis havi 4 ezer forintot kellene fizetni. Eddig a mindenkori minimálbér 6 százaléka volt a legkisebb törlesztőrészlet. Az oktatási tárca egyelőre nem nyilatkozik a tervezett változásokról
Sok vita volt már arról, hogy legyen-e tandíj vagy hogy hányan és mit tanulnak az egyetemi padokban. Az viszont nagyon elszomorító, hogy megint a pénz fogja ezt eldönteni. Kevesen látják be, hogy a tudásbe érdemes csak befektetni. Ép ma írtunk arról, hogy Obama az oktatást kiemelt területként kezeli.
Mi lehet a megoldás? Tényleg szükség van ennyi diplomásra? És ha igen, akkor ki fogja támogatni azokat, akik sajár erőből képtelen fedezni a képzés költségeit? Sok kérdés nincs még itt megválaszolva.
