Az új amerikai elnök, Barack Obama nekilátott országa rendbehozatalához, egyszerre küzd a világválság ellen és gondolkodik hosszútávon, ami természetesen a fiatalok képzését (is) jelenti.
Az köztudott -szinte az egész világon- hogy az átlag amerikai nem a tudásáról híres. Ezt az elnök is felismerte: „Nagy erőforrásaink ellenére összeomlóban vannak az iskoláink, tanáraink felkészültsége pedig csökken, és más nemzetek lehagynak bennünket - mondta az amerikai-hispán kereskedelmi kamarában tartott előadásában. - A jövő azé a nemzeté, amely a legjobb oktatásban részesíti állampolgárait, és az Egyesült Államoknak mindene megvan ahhoz, hogy ilyen nemzet legyen!”
Főleg pénze. A gazdaságélénkítő csomag 787 milliárdjából 81 milliárd dollárt már elkülönítettek az oktatás reformjára. Ezt a pénzt a szövetségi oktatási minisztérium kapja meg, amelynek a költségvetése jövőre 46.2 milliárd dollárról 127.8 milliárd dollárra emelkedik. Obama ugyanakkor az egyes szövetségi államokat is arra nógatta, hogy saját hatáskörükben szigorítsák meg a tanrendeket és a diákok beszámoltatását (elsősorban egyébként az olvasásban és a matematikában). A tervek között az is szerepel, hogy meghosszabbítják a tanévet és a kiemelkedő tanárok plusz pénzt is kapnak. Az intézkedések ellenállásba ütközhetnek mind a tanárok, mind a diákok részéről, de Obama tisztában van ezzel, ezért rögtön egy példával érvelt: Dél-Koreában sokkal több időt töltenek a diákok az iskolában, mint Amerikában és ennek van is eredménye.
Ilyen egy oktatási reform első pár lépése a tengeren túlon. Nálunk ez miért nem így megy?