Diák Vagyok

Az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága harmadik alkalommal hívja versengésre a fiatal európai újságírókat. Az Európai Fiatal Újságíró Díj 2010 az Európai Unió bővítési politikájának témaköréhez kapcsolódóan keresi Európa legjobb, 17 és 35 év közötti fiatal újságíróit. A verseny 2009. október 20-tól 2010. február 28-ig tart, a pályázat a nyomtatott és online cikkek mellett a rádiós újságírók számára is nyitva áll.

A 36 nemzeti győztest szakmai zsűri választja ki minden pályázó országban, a pályaművek értékelésénél a beadott cikkekben és rádiós anyagokban megnyilvánuló újságírói tehetséget értékelik. Az Európai Fiatal Újságíró Díj nyertesei 2010 májusában Isztambulba tehetnek látogatást.

A részletes pályázati kiírást megtalálják a verseny honlapját: http://www.EUjournalist-award.eu.

A „tiszkesedés” 2005-ben indult útjára, az új magyar ige az azonos szakképzési csoporthoz tartozó iskolák szorosabb, hatékonyabb együttműködését, azaz Térségi Integrált Szakképző Központokba való tömörülését jelenti. A TISZK-ek célja, hogy a szakképzési rendszer átalakításával és a szakképzési szervezetváltással és szervezetfejlesztéssel megállítsa a folyamatot, amely során évek óta csökken a szakképzésben tanuló diákok száma.

A különböző TISZK-ek iskoláiban hasonló területek fejlesztésével kívánják elérni, hogy a diákok számára vonzóvá tegyék az egyes szakmákat, hiszen jelenlegi oktatásuk színvonala a sikeres gazdaság záloga lesz. Egyik kiemelt terület, a tananyagfejlesztés; “Mi kifejlesztünk egy digitális tananyagot, amely animációk segítségével mutatja be, például azt, hogy egy épület hogyan áll össze; a cél az, hogy lássák a diákok, mennyire színes ez a munka.”- hangzott el az Építőipari TISZK szervezte, támogatott projekt keretében létrejött V. Országos Építész Konferencián.

Az új interaktív, színes tananyag, amely a gyakorlati életben használható kommunikációt helyezi előtérbe, minden szakma megismertetésében, elsajátításában jelentős szerepet tölthet be. A modernizáció a mai kor fiataljai számára természetes - mint a Petrik TISZK iskoláiban is, ahol a jövő szakmáit oktatják; a környezetvédelmet, informatikát, vegyészetet – és nélkülözhetetlen is. A Petrik TISZK „válasz a kihívásokra”- a szakképzés jelene és jövője címet viselő szakmai konferencián egy interaktív fizika feladatban a résztvevő pedagógusok kapták a vízimentők szerepét és egy fuldoklót kellett a lehető leggyorsabban kimenteni a tóból. A feladat grafikájában inkább egy számítógépes játékhoz volt hasonlítható, amelyet a benne szereplő beszélő figurák életszagúvá. Hudacsek Lászlóné, a projekt vezetője elmondta, támogatott programunk lehetőséget ad arra, hogy továbbképzések, szakmai konferenciák keretében készíthessék fel a pedagógusokat az új Országos Képzési Jegyzékben megfogalmazott moduláris elvű szakképzési feladatok ellátására, és az oktató, nevelő feladatokon túl, az értékformáló munkára.

A szakképző oktatás sikeressége a tanulók motiváltságán, egyéni tehetségén, a képzés hatékonyságán és a gazdaság igényeinek pontos ismeretén alapszik. Átalakítása lassú folyamat, amelynek célja a hosszú távú fenntarthatóság. A jövő generációja számára is élhető világot biztosító szakmák fejlesztéséhez modern módszerekre, eszközökre, új ötletekre van szükség, melyekhez az Európai Unió a TÁMOP-2.2.3 program keretében segítő kezet nyújt.

A ma este minden bizonnyal óriási élmény lesz sok ezer érettségizett fiatal számára: ma derülnek ki a felsőoktatási ponthatárok.

A közösség és az állam szempontjából azonban lényegesen fontosabb, hogy idén hány olyan diákot vesznek fel az állami képzésekre, akik pár év múlva nagy valószínűséggel munkanélküliek lesznek, vagy  kapnak olyan diplomát, amivel csak nagyon nehezen tudnak boldogulni a munkaerőpiacon (gazdasági válságtól függetlenül)

Tájékoztatásul álljon itt a legnépszerűbb szakok listája:

Alapszakok:
1. gazdálkodási és menedzsment (14 122 fő)
2. turizmus-vendéglátás (10 119 fő)
3. kommunikáció és médiatudomány (8239 fő)
4. pénzügy és számvitel (8214 fő)
5. kereskedelem és marketing (7943 fő)
6. mérnök informatikus (6681 fő)
7. jogász (6663 fő)
8. gépészmérnöki (6324 fő)
9. andragógia (5593 fő)
10. műszaki menedzser (4730 fő)

A szakemberek évek óta nem győzik hangsúlyozni, hogy nagyon kevés a mérnök és orvosból is több kellene; ugyanakkor közgazdászokból és jogászokból Dunát lehetne rekeszteni és érthetetlen a sok "kommunikátor" és "turisztikátor" is. De legalább idén többen szeretnének gépészmérnökök lenni, mint andragógusok....
(andragógia = felnőttoktatás; felnőttkorúakkal foglalkozó nevelés-, tanítás tudománya)

Vajon mi lehet az oka, hogy középiskola után a fiatalok még mindig ezeket a divatszakokat választják? Nem ismerik a jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeket? Talán nem volna felesleges már a gimnáziumi évek alatt megkezdeni a tudatos karriertervezést!

Pedig mi szóltunk és tanácsot is adtunk!

Az EU-bővítés témakörében indított 2009-es Európai Fiatal Újságíró Díjra

600-an jelentkeztek.

A magyarországi nyertes Szabó Zsuzsa lett!

Brüsszel – 2009. július – A nemzeti zsűrik kiválasztották a résztvevő országokban az Európai Fiatal Újságíró Díj nyerteseit. Európa 35 országából, 2009. május 31-ig nevezhettek a pályázatra a 17 és 35 év közötti fiatal újságírók. A nyomtatott, online és idén először a rádiós médiát megcélzó pályázat célja az volt, hogy a fiatal újságírók megismerkedjenek az Európai Unió bővítési politikájával, megosszák azzal kapcsolatos véleményüket és megmutassák újságírói tehetségüket.

A magyarországi nemzeti nyertes Szabó Zsuzsa, a kiskunfélegyházi Sirius rádió munkatársa lett, Milyen Európa képe most? című rádiós összeállításával. A műsor különböző látásmódú emberek Európa-képét kutatja. Réti Pál, a zsűri elnöke döntésükről a következőket mondta: „A zsűri úgy értékelte, hogy az összeállítás remek, friss és professzionális, ráadásul rengeteg eredeti kérdésével és válaszával megragadja a hallgatóság figyelmét.”

A nemzeti nyerteseket egy 2009. augusztus 29. és szeptember 2. között megrendezésre kerülő, berlini utazásra hívják. A német fővárosban találkozhatnak a politika, a média, a tudományos élet és a civil társadalom képviselőivel, akikkel különböző, az Európai Unió bővítésével kapcsolatos témakörökről folytathatnak eszmecserét. A jövő újságírói az utazáson felül egy zárókonferenciára is hivatalosak, amelyen különböző országok médiaszakemberei és politikusai is részt vesznek majd.

Az Európai Fiatal Újságíró Díj szervezője az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága, az European Youth Press-szel és a Café Babellel együttműködésben.

További információt itt találhattok: www.EUjournalist-award.eu

Azért jó (többek közt) diáknak lenni, mert akkor az igazolványnak köszönhetően számos kedvezményt vehetünk igénybe: MÁV, BKV, Volán, mozi, fénymásolás, stb. Na de mit tehet az a szegény pára, aki nem tudta tovább húzni iskolás éveit és megszerezte diplomáját? Vásároljon egy matricát!

Hogy ez nagyon bonyolult és nehéz? ÁÁÁÁ egyáltalán nem. A folyamata: google.hu --> diákmatrica --> Enter. Ennyi.

Én az első két találatot néztem meg, de ez is maximálisan kielégíti az igényeket. Nem akarok reklámot csinálni senkinek, de itt kifejezetten jól megtalálja egymást a kereslet és a kínálat.

A másik jól bejáratot módszer, hogy megkérjük egy haverunkat, ugyan veszítse már el az igazolványát.... amit mi majd jól megtalálunk.

Ez természetesen nem törvényes és egyáltalán nem szép dolog, nem nézte utána, de valószínüleg okirat hamisításnak számít. Szóval ne csináljatok ilyet!

Folytatva az előző bejegyzést, mikor is arra kerestük a választ, hogy mely szakokon nem érdemes tanulni, most azt nézzük meg, hogy milyen diplomákkal lehet a legkönnyebben elhelyezkedni.

Azok nyertek, akiknek valamilyen természettudományi vagy mérnöki diplomájuk lesz. Akadnak olyan vélemények is, hogy azért keresik ezeket a szakembereket, mert a munkaadók jól tudják, hogy ezek elvégzése egyáltalán nem egyszerű, így biztosak lehetnek az új munkaerő képességeiben és szorgalmában.

Legegszerűbb mérnöki és vegyész végzettséggel elhelyezkedni. Az informatikusok átlagós kezdő bruttó bére (272 ezer Ft) pedig a legmagasabb. Összehasonlítva például a mezőgazdasági mérnökökkel (130 ezer Ft) pedig kifejezetten zsíros állásnak mondható.

Meg kell jegyezni, hogy a válság miatt szükség van jó pénzügyi és számviteli munkatársakra is. Orvosi diplomával is viszonylag könnyen el lehet helyezkedni, főleg hogy  2008-ban annyi orvos távozott külföldre, mint amennyi végzett az egyetemeken.

Azt viszont egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy nem csupán egy jó papírra van szükség: talpraesettnek kell lenni, nyelveket kell beszélni és az sem árt, ha már a főiskola alatt szerzünk valamilyen munkatapasztalatot.

Vagyis inkább tegyül úgy fel ezt a kérdést, hogy mit ne tanuljak, ha valaha is szeretnék elhelyezkedni a munkarőpiacon. Szóval - és ez tanács a jövőre érettségizőknek is - ne tanuljak kommunikációt, idegenforgalmat, jogot és szabad bölcsészetet.

Állítólag ezekkel a végzettségekkel a legnehezebb elhelyezkedni. A Dik Vagyok blog ésszerű magyarázattal igyekszik szolgálni, hogy miért ezeken a területen a legnehezebb elhelyezkedni.

• Kommunikáció

Indok roppant egyszerű: túl sokan vannak és a világon nincs annyi újság, rádió, televízió, valamint céges sajtó osztály, ami ezt a rengeteg diplomást fel tudná szippantani. Arról nem is beszélve, hogy ezekre a szakokra viszonylag könnyű bejutni, így minden bizonnyal nem a legmagasabban kvalifikált tehetségek rendelkeznek ilyen papírral.

• Turizmus - vendéglátás

A legnépszerűbb szak volt 2009-ben a jelentkezéseket tekintve (5042 jelentkező). Sokan vannak, ráadásul a turizmust a válság kifejezetten mélyen érinti, sorra veszítik el a munkájukat a munkatapasztalattal rendelkezők is.

• Jog

Jogászokkal Dunát lehet rekeszteni, ez mártöbb éves közhely. 8 egyetem évente több ezer jogásznak ad diplomát és hála Istennek még a magyar bürokrácia sem akkora, hogy rájuk mind szükség lenne. Persze ez rossz hír a jogász jelölteknek.

• Szabad bölcsész

"Pár cégnek már küldtem önéletrajzot, de több helyen azzal utasítottak el, hogy magyarázzam el, mi a szakmám. Erre a kérdésre pedig egyszerűen nem tudtam válaszolni” - mondja Ágnes, az ELTE harmadéves szabad bölcsész hallgatója. Talán erről nem is kell többet beszélnünk.

 Reméljük, segítséggel tudtunk szolgálni a pályaválasztásodhoz. Sok sikert!

A téma ugyan nem kapcsolódik szorosan a diákság életéhez, mégis úgy érezzük, hogy érdemes beszélni róla.

Romakerdes.blog.hu:

'A HVG 2009/18. számában található az itt látható grafikon. A piros színnel a magukat magyar nemzetiségűnek vallók, kékkel pedig a magukat romának vallók korfája látható.

A különbség szemmel látható, úgy gondolom nem kell túl sok magyarázatot fűznünk hozzá: a romák legnépesebb korosztálya a legfiatalabbak csoportja, míg a magyarok közt sokkal kevesebb a gyerek.

Ez a tény sok mindennel magyarázható, mindenki elgondolkodhat rajta. De ha ez a trend a továbbiakban is fenn fog maradni, előfordulhat, hogy a romák létszáma hosszú távon meghaladhatja a magyar nemzetiségüekét.

Ezért (is) nagyon fontos, hogy a roma integráció kiemelt szerepet foglaljon el a mindenkori magyar kormány programjában. Fontos, hogy ne legyen különbség sem oktatási, sem szociális sem bármilyen más területen a két népcsoport közt."

Hogy hogyan érinti ez minket, diákokat? Úgy, hogy elvileg mi vagyunk a "következő generáció", akik majd döntenek az "ország sorsáról". Nagyon sokat tehetünk azért, hogy Magyarországon ne legyenek etnikai határok: talán mi tehetünk ezért a legtöbbet!

A magyar felsőoktatási-rendszert több kritika éri, mint amennyit az erősségeiről hallunk. Nekünk, mint az intézmény hallgatóinak véleményem szerint fontos ezt „személyes ügyként kezelni”. Hiszen, amíg azt halljuk, hogy az oktatási intézményt érinti a negatív visszajelzés, olyan érzés kerülgethet minket, mintha ez nem is nekünk szólna. Csalóka megfogalmazás: az oktatás nem a megfelelő minőségű, nyugodtan továbbgondolhatjuk a mondatot: az intézményben végzettek nem megfelelő alapokkal, elrugaszkodott elvárásokkal, alig-vagy ki nem alakult munkakultúrával rendelkeznek. Tévedés azt hinni, hogy a kettő elválasztható. Mindenki felelős saját életpálya-építéséért, attól függetlenül, hogy a felsőoktatás ebben nyújt-e érdemi segítséget vagy nem.

A legtöbbet említett hiányosságok a szakmai gyakorlat hiánya, az intézmények összeköttetéseinek hiánya, idegen nyelvi készség elégtelensége. (További információ: www.gvi.hu)

Apropó felelősség, én személyesen a kötelező szakmai gyakorlatot támogatom, bár a törvényi keretek változtatását szükségesnek érzem.

A szakmai gyakorlat számos előnye közé sorolható az is, hogy a hallgatók maguk győződhetnek meg arról, hogy vélt kompetenciájuk megfelel-e a céges oldal elvárásainak, az általuk választott szakmában, munkakörben. A szakmai gyakorlat tehát, bemutatja, az adott szakmához kacsolódó munkahelyeket, ezáltal a munkába állás előtt, még az iskolapadban nyitva áll a lehetőség a diákság számára, hogy a hozzájuk leginkább passzoló szakmát és gazdasági ágazatot megtalálják, valamint meggyőződjenek elhivatottságuk mélységéről.

Amennyiben felkeltette, érdeklődésed ez a néhány sor, és szívesen hozzájárulnál szakdolgozatomban végzett kutatáshoz, kérlek, töltsd ki a következő kérdőívet (30 kérdés-10 perc) A szakdolgozatom az idegenforgalmi-szálloda szakon kötelező menedszer- asszisztensi gyakorlatról szól! Kérem, az töltse ki a tesztet, akire nézve releváns!

Köszönettel, és a szakmai gyakorlatba vetett töretlen hittel:

Nagy Klára

Már megint Amerikában vannak a legjobb (munka)lehetőségek! A kis amcsik valóra válthatják mindenki gyermekkori álmát : kémek lehetnek.

Az a helyezet ugyanis, hogy Dennis Blair amerikai nemzeti hírszerzési igazgató nyári munkát ajánl az idén a diákoknak: kémtanoncot játszhatnak két hétig.

A meló nem tűnik nehéznek és elég jól fizet: a kiválasztottak konferenciákon vesznek majd részt, tanulmányutakat tesznek kormányzati hivatalokban és hírszerzési munkát végeznek a hírszerző közösségből kiválasztott elemzők felügyelete alatt. Szállás, kaja, munkaszközök biztosítottak, utazási költség térités plusz 1000 dollár zsebpénz.

Az alkalmazás feltétele az amerikai állampolgárság és a betöltött 21. életév. Elvárják tőlük azt is, hogy okosak és motiváltak legyenek, jó tanulmányi eredményekkel kell rendelkezniük, és át kell esniük egy biztonsági ellenőrzésen is.

Igen, kedves diáktársak. Rossz helyre születtünk :(

14"-os Molto's pizza, egy feltéttel, csak 5$!

Ez a hirdetés jelent meg Amerikában az iskolai teszteken. Természetesen ez nem egy vizsgafeladvány volt, hanem reklám. A szokatlan marketingeszközt Pocatellóban, egy 55 ezer fős városban vetették be, ahol -talán a válság hatására- a helyi iskola megpróbál a végletekig takarékoskodni.

A reklám ára mindösszesen 10 000 üres lap volt, pénzt nem fizet a pizzeria a középiskolának. Ez a papírmennyiség (melynek értéke 315 USD, 70 000 Ft) elegendő lesz erre a tanévre és a következőre is.

A két és fél centis, piros betűkkel írt hirdetés tehát 2 évig ott lesz minden dolgozaton vagy az iskolában szétosztott tájékoztatókon. A rendszer nyílvánvalóan sérti a szabályt, de mivel nem árt senkinek, szemet húnynak felette. Legfeljebb tovább híznak az amerikai nebulók....kép

A Katapult Mentorprogram kálváriája tovább folytatódik. Több alkalommal számoltunk már be az Oktatási Minisztériumban zajló eseményekről. Természetesen a helyzet azóta sem oldódott meg (talán nem is fog soha), de arról ne nyissunk vitát, hogy kinek jó ez így.

Összefüggés lehet az oktatási tárca Esélyegyenlőségi Főigazgatóságán kirobbantott pénzügyi botrány, a kormányfőváltás és Hiller István oktatási miniszter várható leváltása között

"Cigány vagyok, lekurvázott nő, aki állítólag százmilliókat síbolt… Megüzenték, hogy a minisztériumba se tegyem be a lábam" – nyilatkozta a Népszabadságnak Borovszky Tímea.

Több neve elhallgatását kérő cigány értelmiségi úgy látja, összefüggés lehet a Borovszky-ügy kirobbantása a kormányfőváltás és Hiller István elmozdítása között. Elképzelhetőnek tartják, hogy Magyar Bálinthoz hasonló szellemiségű, SZDSZ-hez közeli személy veheti át ismét a szaktárca vezetését azért cserébe, hogy a liberálisok támogatják Gyurcsány Ferenc javaslatát a kormányfőcseréről.

Akit érdekelne a téma, az tájékozódjon itt, mi nem szánunk erre több helyet!

Úgy tűnik, a válság várható hatásainak is több értelemezése van. Magyarországon az egyetemisták számának akár 15%-os csökkenésével számolnak, míg Angliában majdnem ekkora arányú növekedés történt. De vajon mi lehet ennek az oka?

1. A külföldi családok rendelkeznek akkora tartalékokkal, hogy tudják finanszírozni a gyerek tanulását. Az emberek hosszabb távon gondolkodnak és tudják -mert Obama is megmondta- hogy a tanulás a legjobb befektetés
2. A magyar statisztikák és következtetések rosszak. Előfordul, elszámolták magukat, rosszul mérték fel a helyzetet.
3. Az angoloknál magasabb a tanulási kedv, míg itthon a diákok csak azért jártak egyetemre/főiskolára, hogy átbulizzanak 3-4-5-6 évet. Magyarán, most, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak, el sem kezdik.

Azt is érdemes lehet átgondolni, hogy az angolok kevesebb hátrányos helyzetű egyetemistát támogatnak, számszerűleg 5000-el kevesebb diáknak szándékoznak fizetni az okulását. Míg nálunk gyakorlatilag minden "hátrányosítható", ott meghúzzák a nadrágszíjat. Ugyebár mindenki máskép csinálja....

Forrás

Arról már korábban beszámoltunk, hogy valami nincsen rendben a Katapult Mentorprogram körül. Az ügy még nem záródott le, sőt, újabb lendületet vett és tovább folytatódik. Megy az egymás rágalmazása, a feljelentések, vádak hamisításra, stb. Ember legyen a talpán aki érti, miről van itt szó.

Vagyis bocsánat. Mindenki érti miről van itt szó: pénzről és hatalomról. Sajnos onnan a legegyszerűbb pénzeket elvenni, akik gyengék, nem tudják képviselni jogaikat és általában nincsenek tisztában is azokkal. Számukra általában programokat, pályázatokat írnak ki. A gond csak az, hogy akiknek ezeket a pénzeket elkülönítették, nem tudnak róla. Viszont tudnak azok, akik a tűz közelében vannak. Létrehoznak 1-2 alapítványt, programokat szerveznek és pályáznak. És nyernek is. Így tűnnek el azok a pénzek (is) amelyeket például a hátrányos helyzetű egyetemistáknak szántak.

Engem nem érdekel, hogy kinek van igaza, ki mit hamisított vagy ki mikor kinek mit mondott. Számomra az lenne a fontos, hogy a pénzek végre a helyükre kerüljenek. Oda, ahova igazán szükség van rá.

A program egyébként újra elindult. De valamiért ez nem igazán nyugtat meg.... Ne legyen igazam, de mintha csak ki akartak volna pöckölni a minisztériumból valakit....

Egy kedves olvasónk hívta fel a figyelmünket a már bemutatott Parlamenti Diákinfó oldal hibáira és volt olyan kedves, képeket is küldött:

"ha valakinek a gyermeknek szekcióban gondot okozna az útvesztős játék, akkor elárulom, h a labirintusból egy helyen át lehet menni a falon, így akár kötetlenül rohangálhatunk az egész parlamentben, és így a "kiskapun" keresztül, akár minden nehézség nélkül ülhetünk bele az elnöki székbe..Furfangos, és zseniális."

"Illetve a második pályán is működik a dolog....hatalmas"

"És, ami hab a tortán, magyarázza el valki, hogy miképp tudtad  vörös lepel alá borítani a parlamenti ülés termet az által, h átmentem a falon.

Hát keziket csókolom a fejlesztőknek."

Köszönjük Dávid szemfülességét és hogy a képeket is eljuttatta hozzánk!

Amerikában egy fegyver az iskolában szinte hétköznapi dolog, nálunk szerencsére nem, de azért jó tisztában lenni vele

5,5 millió forintba került a Parlamenti Diákinfó néven futó új, fiataloknak szóló információs honlap, melyet az Országgyűlés indított. A portált Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke mutatta be pénteken a parlamentben.

A parlamenti honlapon kívül most elkészült egy olyan portál is, ahonnan gyerekek, fiatalok, pedagógusok tudnak információkhoz jutni a Házról - mondta Szili Katalin.

A házelnök a bemutatón kifejtette: tavaly nyolc alkalommal volt úgynevezett parlamenti különóra az Országházban, amelynek keretében mintegy 1200 diák látogathatta meg a törvényhozás épületét.

Az egészen fiatalokat Lexi, az idősebbeket Czövek üdvözli és kíséri a túra alatt. A Diák Vagyok blog megpróbálta bejárni az egész oldalt, de sajnos- türelem híján- erre nem volt képes. Az oldalra itt tudtok átlinkelni, de figyelem: az intró megtekintése KÖTELEZŐ!!Nagyobb sok hatására fejet falba vágni hajlamos személyek kispárnával is készüljenek!

Az oldal gyors átfutása után ismét felmerült bennem a kérdés: a kormányzati oldalak miért készülnek olyan nagyon drágán?

Magyarországon 380 ezren tanulnak a felsőoktatásban, költségtérítést a diákok töMbb mint fele fizet. A tandíj intézményenként félévente 90 és 600 ezer forint között változik. A Budapesti Műszaki Főiskola rektorhelyettese szerint a cégek a gazdasági válság miatt elsőként a levelező vagy esti képzésre járó munkavállalók tandíján spórolnak majd.

A HÖOK elnöke szerint, a felsőoktatási intézmények bevétele is csökkenhet, ha túl kevesen jelentkeznek a költségtérítéses képzésekre vagy túl sokan abbahagyják tanulmányaikat.

Egy felmérés szerint a felsőoktatásban tanulók 41 százaléka úgy látja, diákhitel nélkül nem tudná megszerezni a diplomát. A kölcsön kamata januártól tizenegy százalékra nőtt. A részletek nem emelkedtek, de a törlesztés futamideje meghosszabbodott.

A HÖOK könnyítene a diákhitel törlesztésén. Javaslatuk szerint két éven keresztül csak a minimálbér 4 százalékát vagyis havi 4 ezer forintot kellene fizetni. Eddig a mindenkori minimálbér 6 százaléka volt a legkisebb törlesztőrészlet. Az oktatási tárca egyelőre nem nyilatkozik a tervezett változásokról

HírTV

Sok vita volt már arról, hogy legyen-e tandíj vagy hogy hányan és mit tanulnak az egyetemi padokban. Az viszont nagyon elszomorító, hogy megint a pénz fogja ezt eldönteni.  Kevesen látják be, hogy a tudásbe érdemes csak befektetni.  Ép ma írtunk arról, hogy Obama az oktatást kiemelt területként kezeli.

Mi lehet a megoldás? Tényleg szükség van ennyi diplomásra? És ha igen, akkor ki fogja támogatni azokat, akik sajár erőből képtelen fedezni a képzés költségeit? Sok kérdés nincs még itt megválaszolva.

Az új amerikai elnök, Barack Obama nekilátott országa rendbehozatalához, egyszerre küzd a világválság ellen és gondolkodik hosszútávon, ami természetesen a fiatalok képzését (is) jelenti.

Az köztudott -szinte az egész világon- hogy az átlag amerikai nem a tudásáról híres. Ezt az elnök is felismerte: „Nagy erőforrásaink ellenére összeomlóban vannak az iskoláink, tanáraink felkészültsége pedig csökken, és más nemzetek lehagynak bennünket - mondta az amerikai-hispán kereskedelmi kamarában tartott előadásában. - A jövő azé a nemzeté, amely a legjobb oktatásban részesíti állampolgárait, és az Egyesült Államoknak mindene megvan ahhoz, hogy ilyen nemzet legyen!”

Főleg pénze. A gazdaságélénkítő csomag 787 milliárdjából 81 milliárd dollárt már elkülönítettek az oktatás reformjára. Ezt a pénzt a szövetségi oktatási minisztérium kapja meg, amelynek a költségvetése jövőre 46.2 milliárd dollárról 127.8 milliárd dollárra emelkedik. Obama ugyanakkor az egyes szövetségi államokat is arra nógatta, hogy saját hatáskörükben szigorítsák meg a tanrendeket és a diákok beszámoltatását (elsősorban egyébként az olvasásban és a matematikában). A tervek között az is szerepel, hogy meghosszabbítják a tanévet és a kiemelkedő tanárok plusz pénzt is kapnak. Az intézkedések ellenállásba ütközhetnek mind a tanárok, mind a diákok részéről, de Obama tisztában van ezzel, ezért rögtön egy példával érvelt: Dél-Koreában sokkal több időt töltenek a diákok az iskolában, mint Amerikában és ennek van is eredménye.

Források: Portfolio, MR-1

Ilyen egy oktatási reform első pár lépése a tengeren túlon. Nálunk ez miért nem így megy?

Szeretném a következő linket a figyelmetekbe ajánlani: http://www.negotiationmoot.eu/
Itt egy szimulációs versenyre jelentkezhettek, mely az EU-val foglalkozik. Ez a játék a legjobb lehetőség arra, hogy megismerjétek, és meg is tapasztaljátok, hogyan is működik az Európai Unió, és mindezt játékosan. Emellett több tréninget is kaptok, melyet nem csak a játékban, de később bárhol a tanulmányaitok, és későbbi életetek során is hasznosíthattok (pl.: prezentáció, tárgyalástechnika stb.)
A verseny az EU költségvetésének elfogadását szimulálja. Itt csapatban képviseltek egy egy országot, akiknek az érdekeit képviselnetek kell több napon keresztül. A játék fődija egy szakmai gyakorlat az EU Parlamentben. (A legutóbbi játék győztese épp most kezdte meg ezt a gyakorlatot) valamint a játék résztvevői a szimuláció után egy Brüsszeli tanulmáyi úton is részt vesznek.
Szóval mindenképpen megéri jelentkezni.


 

A Diák Vagyok blog új rovatot szeretne indítani, ahol összegyűjtené az iskolai vicces történeteket, anekdotákat. Azokat a sztorikat, amikre könnyes szemmel emlékszünk vissza, vagy rendszeresen előkerülnek az osztálytalálkozókon.

Minden bizonnyal, veletek is rengeteg vicces vagy érdekes dolog történt már iskolában, vizsgákon, szemináriumokon, zh-kon, stb. Ha van egy ilyen történeted, azt küldd el a blog címére (iamstudentblog@gmail.com) és mi ígérjük, hogy azt közkinccsé tesszük!

Várjuk a műveket, a legjobbak értékes jutalomban részesülnek!

Egy oxfordi professzor memóriavizsgálataira alapozva azt állítja, hogy a kamaszok maradjanak reggel plusz két órát az ágyban, és csak 11-re menjenek iskolába.

Russell Foster, oxfordi idegrendszer-kutató kettőszáz monkseatoni diák memóriáját vizsgálta reggel 9 és délután kettő óra között szópárok alkalmazásával, és kilenc százalékos javulást fedezett fel az ebéd utáni órákra: tanulók reggel 42 százalékon teljesítettek, délutánra ez 51%-ra nőtt.

„Tanulóink nem lusták, csupán biológiailag programozottak, a jelenleg alkalmazott renddel egyszerűen megfosztjuk őket azoktól az alvással töltött óráktól, amelyre alapból szükségük van. Ez bizony negatív hatással van az eredményeikre, szellemi és fizikai egészségükre. Noha ez csak most világosodott meg számunkra, fontos a szükséges intézkedések azonnali meghozatala.”  eduline

Azt hiszem, sokunk szívéből beszélek, ha sok boldogságot, hosszú életet és további, eredményes kutatásokat kívánok Foster Úrnak!